Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Sziasztok - Mono-Pool Team mérkőzésről

2008.02.07

Sziasztok - Mono-Pool Team

3-7

 

Egy elég nehéz mérkőzés elé néztünk, hiszen a tavalyi bajnokságban is összecsaptunk jelenlegi ellenfelenükkel és akkor - egy kis intermezzóval fűszerezett meccsen - 13-1-es, nagyon sima győzelmet arattunk, így a Sziasztok csapatát fűtötte a visszavágás lehetősége.


Azonban gyorsan letörtük az ellenfelünk győzelmi szándékát, hiszen a kezdés után sikerült helyzeteket kialakítani, sőt egy fantasztikus egyéni teljesítményt követően - 2 embert is becsapva - Szakállas G. a kapus lábai között helyezett a kapuba. (0-1)

Ezt követően próbálkozott az ellenfelünk az eredmény egalizálásával, de csak egy keresztlécen csattanó lövés volt, ami riadalmat okozott a csapatunkban. Ám ahogy ilyenkor szokott lenni, gólt mi szereztünk. Ez a gól egy nagyon szép Szakállas-Bíró-Viorel háromszögeséből esett. A gólt a jó ütemben érkező Viorel rúgta. (0-2)

 A két gólos előnyünk tudatában a játék lassítására, az ellenfél kicsalogatására, valamint kontra támadások vezetésére apelláltunk, ami nekünk sajnos nem megy a mérkőzés elején, hiszen korán el akarjuk dönteni a mérkőzést, így a sok szaladás meg is hozta a "gyümölcsét", hiszen egy elveszített labdából az ellenfelünk kontratámadást vezethetett, és azt góllal befejezve 2-1-re módosította az állást.

Szerencsére ez nem rogyasztott össze minket, mert a kapott gól után nem sokkal, Szakállas sarokrúgását követően ismét S. Viorel volt eredményes. (1-3)
A mérkőzés ezekutána úgy folytatódott, ahogy 2-0-nál is történt, a Sziasztok csapata támadott, míg  mi a kontrákat, távoli lövéseket erőltettük,de az ellenfél kapusa szenzációs napot kifogva mindent hárítani tudott.
Ezen időszakban az ellenfél legnagyobb helyzetét is mi hoztuk össze, ugyanis egy rosszul levédekezett sarokrúgást követően Bíró I. spiccelte a kapunkra a labdát, de szerencsére kapusunk nem mozdult el a rövid kapufa mellől és a mellkasát találta el a labda.

A nagy offenzívának - sajnos - meg lett a következménye, bár ez elég szerencsétlenül alakult a mi szemszögünkből.
Egy újabb elveszített labda után ugyanis a "három az egy elleni" szituációt nem az általunk várt passzal való kijátszás és lövés, hanem egyből egy lövéssel fejezték be. A lövés ugyan a kapufán csattant, de onnan Nadrai hátára pattanva a kapuban kötött ki a játékszer. (2-3)

Ám a sors a félidő vége előtt nem sokkal visszaadta nekünk ezt a szerencsétlen mozdulatot, hiszen Kanyó J. saját térfelünkről leadott lövése az egyik keresztbe futó védőn megpattanva becsapta a kapu jobb oldala felé tartó kapust, és a bal oldali kapufa mellett a hálóba pattogott. (2-4)

A második félidő úgy kezdődött, ahogy a félidőben megbeszéltük, egy gyors góllal sikerült megzavarni az ellenfelet. A gól a mérkőzésen nagyon jó teljesítményt nyújtó - szerintem a mezőny legjobbja volt - Szakállas G. nevéhez fűződik. (2-5)

 Ezekután már sikerült egyre jobban megvalósítani azt, ami az erősségünk, egyre jobban ment hátul a labda járatása, egyre nagyobb terület jutott a két elől lévőnek, valamint a védekező játékosaink is meglepték az ellenfelet egy-két felfutással. Sokáig azonban nem lőttünk gólt, a legnagyobb helyzetünk egy jobboldali sarokrúgást követően Kanyó J. kapufája volt.
Az ellenfél legnagyobb lehetősége - rúgott góljukon kívűl -  egy takarásból leadott lövés volt, amit Nadrai kapus valahogyan kapufölé tudott ütni.


A második félidő közepe táján lehetőségünk adódott arra, hogy végképp eldöntsük a mérkőzést. A "hazai" csapat egyik védője ugyanis kézzel ÜTÖTT a labdába, amit "csak" egy hétméteressel honorált a bíró.
Itt szeretném megjegyezni, hogy a mérkőzés leggyengébb láncszeme a játékvezető volt, rengeteg téves és helyenként hajmeresztő ítéletével még a hazai csapat idegeit is borzolta.
A hétméterest azonban S. Viorel kihagyta, így még volt min izgulnia, a kilátogató - viszonylag sok - nézőnek.

Ám ez sem sújtott le minket, és ami a legfontosabb az ellenfelünket sem tudta úgy felspanolni, hogy a mérkőzést a saját javukra fordítsák. 
Mi több egy nagyon okosan elvégzett szabadrúgás után a hatoson belül totálisan egyedül lévő Szakállashoz került a labda, ő pedig nem hibázott. (2-6)

Márcsak 7 perc volt hátra a mérkőzésből, amikor a játékvezető nem kis megdöbbenésre ismét büntetőt ítélt, viszont most ellenünk. A történethez hozzátartozik, hogy még az ellenfél is gondolkodóba esett, hogy mi is történt. Ám nem sokáig, hiszen ők berúgták a javukra ítélt büntetőt. (3-6)

De ez már nem sokat nyomott a latba, maximum mindenki egy kicsit idegesebben fejezte be a mérkőzést, főleg az ellenfél kapusa, aki bár nagyon jó teljesítményt nyújtott, de mégis hétszer kellett a kapuba nyúlnia a labdáért, mert 2 perccel a vége előtt Dömötör S. megadta a kegyelemdöfést, egy mesteri passz után. (3-7)


 

Végszó:

A végeredményt nézve tehát egy könnyű meccsről is beszélhetnénk, de nem volt az. A szezon egyik legnehezebb mérkőzését játszva azonban mégis elmondhatjuk, "hogy már megint nyertünk" és ez a győzelem nagyon sokat ér/érhet a végelszámolásnál. Sajnos a nehézségeink között meg kell említeni a játékvezetőt is, aki sajnos nem volt partner azzal, hogy legalább korrektül fújta volna a meccset. De sebaj a lényeg a győzelem, és az hogy biztosan megmaradt az 5 pontos előnyünk a Kunszállással szemben.

 

Következő mérkőzésünk: Amatőrök - Mono-Pool Team, 2008.02.13. 19:30 óra Jakabszállási tornaterem

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép



Utolsó kép




Archívum

Naptár
<< December / 2019 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 215873
Hónap: 3797
Nap: 131